Monthly Archives: február 2013

Életjel a LABORATÓRIUMBÓL

hullámvasútKépzeljétek, épp egy hullámvasúton ülök…tizenhat utas van az egész szerelvényem, nyolcan ülünk egy kocsiban és van négy biztonsági őr, aki a vonat haladását ellenőrzi és biztosítja…

A szerelvény nagyon sima úton, kellemes magasságba repített, ahonnan szédületes és meglehetősen rázós zuhanással mélyre zuhantunk, mindannyian megütöttük magunkat…én megint jól beütöttem a szívemet, mert szokás szerint megint kigomboltam a kabátom…a többieknek is csontja sajdult, feje fájt. Mikor földet értünk egy percnyi döbbent csöndben először saját sebeinket vettük számba, de hamarosan mindenki kinyújtotta kezeit egy-egy utastárs felé, megkérdeztük egymástól ki hogy látta a zuhanást, mennyire ütötte meg magát és  hogyan kerüljük el a következő zuhanás során az újabb zúzódásokat.

A szerelvény ma újra üzemkész, hamarosan indulunk…

Anyukám, ne aggódj, JÓL VAGYOK! És csodálatos a kilátás felülről és halacskás a sebtapasz, amit kaptam.

Kitaláltátok hol vagyok????

Egy csoportdinamikai tréningen.

Egy olyan laboratóriumban, ahol mindenki azon dolgozik, hogy kikísérletezze milyen az ő elegye, tesztelje lakmuszpapírral a csoportban a (PH) értékét, és szabadon belevegyítve több újabb, eddig nem próbált alapanyagot. Néha büdös gázok jönnek fel, néha kellemes illatot áraszt, néha zavaros de kristálytiszta áttetsző lesz, mikor leülepszik…

Lehet, hogy korábban is figyelnem kellett volna a kémiaórákon!

Megyek, mert reggelizni kell, hogy legyen erőm a mai napi hullámokhoz…szorítsatok!

Születésnapi köszöntés margójára…

 

imagesCAQBB106Néhány napja kaptuk a hírt Vilmos születéséről és a mai napon ünnepli születésnapját kedves szomszédunk Ervin és közeleg a férjem szülinapja is, amelyre a lányokkal már nagy izgalommal készülünk…

Ez a felfokozott hangulat először is arra késztet, hogy ezúton is köszöntsek minden szülinapost, aki olvassa e sorokat, kívánjak sok-sok szeretetteljes ölelést, jó egészséget, fényes szülinapi gyertyákat és persze sok sikert…ajándékul pedig ezt a kis ajándékot csatolom: http://www.youtube.com/watch?v=dN4JomnrHwU

Másrészt a szülinapok elgondolkodtatnak minket azon, hogy vajon hol tartunk, mennyit és merre haladtunk a legutóbbi egy év óta, mi valósult meg gyerekkori álmainkból?

Emlékszem, gyerekkoromban nagy-nagy izgalommal gondoltam arra, hogy vajon a 2000. év szülinapján hol tartok majd, lesz-e gyerekem, lesz-e férjem, mit fogok dolgozni, hol lakom majd…s aztán az a szülinapom is elmúlt és már sok év követte azóta, rengeteg fontos kapcsolat és tapasztalat érintett meg. Akikkel akkor ünnepeltem többségében már nincsenek mellettem, s vannak akik azóta is rendületlenül a legfontosabb élet-kapcsok számomra.

Születésnapunk sokak számára csak egy nap az év többi napja közül, mégis én úgy gondolom, hogy ez az év egyik legfontosabb napja, amikor magunkra kell szánni az időt, hogy megálljunk egy percre és átgondoljuk az életünket. Az élet csodája és ajándéka olyan érték, amelyet sokan nem becsülnek meg, vagy csak az élet végének közeledtével jut eszünkbe belekapaszkodni és sajnálni az időt, amely elszaladt.

Úgy érzem nagyon fontos ezen a napon magunkat éppúgy szeretni és örömet okozni, mint ahogy szeretteink születésnapjára készülünk, megszervezzük a bulit, megsütjük a tortát és megvesszük az ajándékot. Magunknak is szenteljünk figyelmet, adjunk magunknak ajándékot és szánjuk rá ezen a napon az időt arra, hogy életünk útján haladva felemeljük a fejünket, körülnézzünk…nézzünk meg az utat, ahol eddig jöttünk, nézzük meg az embereket, akikkel együtt utazunk, búcsúzzunk el azoktól, akik már nem jönnek velünk és tekintsünk az előttünk levő útra: látunk-e előttünk akadályt vagy sima az út, van-e kereszteződés?

Boldog szülinapot kívánok mindnyájatoknak!

HB_1