Monthly Archives: február 2016

Amikor a fügefa újra gyümölcsöt hoz…

fügefa_kép1 Hosszú kihagyás után újra bejegyzést írok, hogy megoszthassam ami foglalkoztat, amit ma tanultam az életről.

Régóta nem írtam, egyrészt talán azért, mert nem tudtam kíváncsi-e soraimra egyáltalán valaki, másrészt azért, mert egy kicsit szem elől tévesztettem a hétköznapi feladatok özönében ezt a kertet, amelyet szavaimmal és témáimmal  gondoznom kellett volna. A kert most egy jelkép, ez a weboldal s benne középen én a szerző, mint a hosszú ideje terméketlen fügefa…az juttatta eszembe, amit ma este Feri atya miséjén hallottam.

“Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. azt mondta a vincellérnek: Íme három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki.” (Lukács 13, 6-9).

Nem azt szeretném megismételni itt, amiről a mise szólt, mert úgyse tudnám, s ha elérhető lesz megosztom a linket, ahol meghallgathatjátok…inkább csak leírom a felvillanó gondolatokat és érzéseket, amiket keltett bennem, s ami segített egy kicsit megérteni körülöttem a világot. Mostanában sokat foglalkoztatott, hogy két ismerősömtől is a fenevad betegség réméről hallok újra, s miközben a magam módján próbálom segíteni őket a küzdelmükben, magam is szembenézek a szívem mélyén még ki nem hamvadt félelemmel.

  1. A fügefa sorsa, rendeltetése az, hogy zamatos gyümölcsöt teremjen. Ha nem terem, valami zavar támad, kibillen az egyensúlyból, elveszíti lényegét. – Igen, egy betegség kétségkívül az a dolog, ami az egyensúly elvesztéséből fakad, ebből születik és növekszik. Ha felüti a fejét, elszáradnak a levelek, lesül a termés, s a fa megmaradása veszélybe kerül. Láthatja ki ránéz, hogy valami baja van. Ezernyi kérdés: Mi a baja? Miért nem terem? Mit lehet ilyenkor tenni?
  2. Ez a fügefa egy szőlőben áll. Talán azt sem tudja milyen gyümölcsöt is kellene teremnie. Rajta nem terem szőlő és hosszú indái sincsenek. Akkor rossz, selejt? Nem, csak fügefa.- A betegség is fakadhat abból az erőlködésből, ahogy mások elvárásainak igyekszünk erőnkön felül megfelelni, tőlünk idegen feladatokat ellátni, számunkra értéket nem teremtő utasításokat végrehajtani, s közben saját valódi énünkről és álmainkról elfeledkezünk.
  3. Ahhoz, hogy fát meggyógyítsuk, először körül kell ásni, hogy a kemény felszínről ne pattanjon félre az esőcsepp, ne folyjon el a víz a kérges talajon, hanem befogadhassa a föld a fa körül. – A betegségből is így gyógyulunk meg. Először engedjük a testünket szúrni, vágni, míg kitisztítják. Aztán a lelkünket is felkapáljuk, kigyomláljuk a régi gazokat, megmentjük a régi tőkéket, megjavítjuk a foghíjas kerítést, és az időközben kipusztult helyekre új, eddig nem ismert növényeket ültetünk.
  4. Aztán megtrágyázzuk, hogy legyen elegendő tápanyag új gyümölcsöt teremni. – Nekünk is találnunk kell olyan tennivalót, olyan kapcsolatot, amely táplálja az erőnket. Amely képes energiát adni ahhoz, hogy másoknak teremhessünk gyümölcsöt. Amitől kizöldülnek a leveleink és termőre fordulnak a virágaink.fügefa2
  5. Így nyerhetünk legalább egy évet. – Szembesülünk azzal, hogy az élet véges. Mindannyiunknak az, azoknak is, akik ezt még nem fogták fel. De mi, akik tudjuk, hogy véges, jobban megbecsüljük azt az időt, ami még van, hisz értékét épp az srófolja fel, hogy nem tudni pontosan mennyi van belőle. Kezdetnek egy év, aztán még egy..és még egy…és…nekem már 5.

Milyen jó fügefának lenni!!! S milyen jó édes gyümölcsöt teremni!!

fügék2