Category Archives: Kapcsolataink

Sorsolás – VALÓDI Valentin(a)!

loveKedves Barátaink!

Szeretnék hírt adni a Valentin-napi ünneplésre való felkészüléshez kedvet csináló kampányunk eredményéről.

Mindenekelőtt azonban szeretném megköszönni a figyelmet, amit nekünk szenteltetek!

A felhívást a bejegyzés közzététele után a Facebook oldalunkon is közzétettük, ott 74-en láttátok a legutolsó emlékeztetőt. A felhívásra összesen 4 írás érkezett, kettő hozzászószólás és kettő privát levél formájában. (Ezzel már túlteljesült a férjem jóslata, hogy három sem érkezik majd…) Csak érdekességként jelzem, hogy mindegyik nőtől érkezett, azaz a pasikat az extra pezsgő nyereménnyel sem tudtam aktivitásra serkenteni…

Nagyon nagy örömet jelentett olvasni az írásokat és én biztosan jól jártam már vele, mert számomra nagyon kedvesen és meghatóan foglaltátok össze, mit jelent nektek a párotok és mit ad nektek a hozzátartozás.

“Sokáig kerestük egymást, emiatt megbecsülünk minden napot , amit együtt tölthetünk, minden nap elmondjuk egymásnak, hogy szeretjük egymást, a nélkül nem nyugszik le a nap, és az ágyban egymáshoz bújva alszunk el minden este, enélkül hiányérzetünk van.”

 

2014-02-11 11.52.202014-02-11 13.49.40A négy jelentkező nevét ma egy-egy egyforma papírra írtam fel, tanúk előtt történt a sorsolás, egy barátom végezte a húzást.

 

Az Élet-Kapocs Alapítvány által felajánlott 15000 Ft-os a Valantin-napi vacsorát Csatlós Andrea nyerte, akinek az összeget a mai napon banki átulalással teljesítjük.

A sorsolási jegyzőkönyvet a weboldalon hamarosan feltöltöm.

Szerintem nagyon fontos, hogy legalább egy nap az évben a szerelemről, a szeretetről és a párkapcsolatról szóljon, de persze az még jobb lenne, ha ez az év többi napján is fontos lenne és gyakrabban fejeznénk ki az összetartozás örömét!

Szeretném megköszönni nektek a részvételt és a figyelmet! Kívánom mindannyiótoknak szép estét a Valentin-napra!

 

 

Valódi Valentin(a)!

loveHamarosan itt az új év els? ünnepe, amelynek hallatán sokak lemondóan legyintenek, s részben igazuk is van, hiszen a mára már leginkább csak szimplán kereskedelmi célzatú Valentin-nap elég távol esik az igaz szerelemt?l.

Pedig egész biztos, hogy szükség van egy napra az évben, ami valóban arról szól, hogy megünnepeljük a Szerelmet. Kell egy olyan alkalom, amikor megállunk és kimondjuk az örömünket, hogy szeretünk valakit, a Párunkat, a Társunkat, a Jobbik Felünket…

Kimondjuk-e egyáltalán bármely másik nap az évben?

Miért ne legyen ez a Valentin nap?

Mi kell ahhoz, hogy VALÓDI legyen a virágvásárlás, az üdvözl?kártya, a csini ruci és az ünnepi vacsi?

Semmi más, csak, hogy valóban végig gondoljuk, mit is jelent nekünk a párunk. Mit ad nekünk, amit más nem tudna? Mit változtatott mióta életünk része lett? Mit tanultunk meg vele vagy általa? Miben egészít ki minket? Mi az amir?l mindig ? jut eszünkbe? Mi az amit legjobban szeretünk benne? Mi hiányzik a legjobban, ha napokig nem találkozunk?

Ha már egy dolog eszünkbe jut,  már van miért köszönetet mondani, van miért vinni a virágot, vagy kinyitni egy üveg finom bort, finom vacsit csinálni vagy szexi rucit felvenni…

Ha pedig átgondoltátok, figyeljetek, mert érdemes!!! Arra hívlak fel Benneteket kedves Olvasóim, hogy írjatok egy dolgot, ami miatt idén érdemes ünnepelnetek ezen a napon. Nincsenek formai elvárásaim, írhattok pár mondatot, verset, novellát, táviratot, postán vagy emailben, akármit…csak legyen VALÓDI.

A beküld?k között kisorsolunk egy 15000 Ft érték? vacsora-utalványt”!asztal

Azt hiszem mindannyian sejtjük, hogy erre a felhívásra a n?k reagálnak könnyebben, akik a lélek dolgaival úgy hisszük többet foglalkoznak…

Így a pasikat szeretném egy kicsit jobban motiválni…ha férfit húzunk a sorsoláson, akkor a nyereményhez még egy üveg pezsg?t is adunk ajándékba!

Természetesen a kapott írásokat anonym módon kezelem, a kapott mondatokból NÉV  NÉLKÜL csak egyetlen bejegyzést fogok írni, az ünnepre, hogy a ti VALÓDI szavaitokkal töltsem meg azt a napot. Írhattok jeligével is…nem a személyetek, hanem az érzéseitek lesznek fontosak…

Az írásokat írhatjátok

– hozzászólásként ehhez a cikkhez,

– vagy emailben az info@elet-kapocs.hu emailcímen,

– a Facebook oldalunkon privát üzenetben,

– levélben a 1131 Budapest, Mosoly u. 42/a I/1. címre.

Ne feledjétek 2014. február 10-én megtartjuk a sorsolást, hogy legyen id? el?készülni, én megírom a bejegyzést Valentin-napra és egy szerencsés pár vacsoráját mi fizetjük idén…

Nagyon várom az irományokat!

UI.: Kérlek Benneteket, osszátok meg a felhívást minél több emberrel, hogy sokakhoz eljuthasson…(a férjem szkeptikus abban, hogy lesznek-e pályázók…lécci segítsetek, hogy ne legyen igaza:)))

 

Segítsünk a Jézuskának! – részjelentés

jezuska_gyerekrajzKedves Barátaink!

Szeretnék beszámolni arról, hogy a “Segítsünk a Jézuskának!” akciónkra összesen kb. 6 zsák játék és 105 ezer Ft pénzadomány gyűlt össze.

A felhívásunkat a Facebook oldalunkon 754 ember látta, 3 kedvelte is és 14 megosztotta.

A hirdetésünk megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal belső intranetes oldalán, a Vám Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének honpalján és a Számítsátechnikai Általános Iskola 4.a osztályának weboldalán.

Hálás szívvel köszönjük a felajánlásaitokat, és a felhívás megosztásait és közzétételét is.

A kampány az ajándékok kiosztásának fázisába lépett:)! Hamarosan indul a Jézuskánk!!!

A szállításban a DHL segít, és közel 40 kisgyerek neve és címe jutott el hozzám, akiknek az ajándékaink örömet okoznak majd a Karácsonyfa alatt.

Természetesen képeket is készítünk, és az akció lebonyolításáról is részletesen beszámolok majd.

Köszönjük a támogatást és az örömöt, hogy fontos feladatunk van!

 

 

Ég a gyertya….

P8080039_szívIsmét eljött az a napja az évnek, amikor mi élők kimegyünk a temetőbe elhunyt szeretteinkhez, gyertyát gyújtunk a síroknál vagy otthon, és egész nap egyszerre boldog és szomorú hangulatban jövünk-megyünk.

Örülünk, mikor egy-egy vicces emlék jut eszünkbe…majd – mint akit sütilopáson rajtakapnak – eszünkbe jut a szomorúság, a fájó hiány. Hiába mondjuk a nevet, hiába szólnánk, hogy “Emlékszel, amikor…”, nem válaszol akit szólítunk, csak süket csend van.

Mégis jó az emlékezés, jó érzés visszautazni abba az időbe, amikor a nagymamánk lekváros kenyeret csinált uzsonnára, amikor nagyapa kiflit szárított a cserépkályha tetején és tököt sütött a parázson, vagy amikor heves nyári zivatar után az árok meleg vizében lubickoltunk egymás szavát túlkiabálva. Amikor csupa kaland volt a nyári nyaralás a kis poros faluban, amikor a gondtalan játszás volt a legfontosabb dolgunk…

A szeretet nem hal meg. A szeretetet éppúgy érezzük most is, szeretteinkre gondolva, mint akkor, mikor még hallották kimondott szavunkat. Sőt, valahol távolról még a hangjukat is halljuk, ahogy mama dudolászik főzés közben, vagy ahogy Laci énekel a szilveszteri buliban…

Jó erre gondolni. Jó egy kicsit megállni, emlékezni, miközben elmerengek a gyertyalángban. ..

Segítsünk a Jézuskának…!

jaték1Kedves Barátok, Érdeklődők!

Elérkezett az idő, hogy az Élet-Kapocs

Alapítvány első kampányát meghirdessük!

Ugyan még élvezzük az őszi nap melegét, a természet már a télre készül. Egyre rövidebbek a nappalok, egyre gyakrabban deres háztetőkre ébredünk és előkerülnek a meleg pulcsik, sapkák, sálak. Sokan sajnálják és félik a telet, egy valamit azonban biztosan mindenki vár: a Karácsonyt!

Az jutott eszünkbe, hogy még időben kérjünk Benneteket arra, hogy segítsünk a Jézuskának, hogy minél több kisgyerek kaphasson ajándékot, minél több család ünnepeljen örömmel, és minél több óvodában legyenek olyan játékok, amelyekkel gyorsan telik az idő a hideg téli napokon a csoportszobában.

Biztosan sokaknál vannak olyan kincsek félretéve, amellyel a gyerekeitek játszottak, így kidobni nem volt szívetek, olyan mesefilmek, zenei CD-k vagy gyerekkönyvek, amelyeket már nem használtok, félretettétek a családnak, de nem lett rá szükség és egyre nehezebb helyet találni neki a szekrényben.

Olyanok is biztosan vannak köztetek, akik szívesen áldoznátok mások megsegítésére, de nem a nagy szervezetek személytelen és közvetlenség nélküli számlájára szánjátok pénzbeli adományaitokat.

Eddig talán visszatartott a felajánlástól, hogy nem tudtatok beleszólni abba, milyen célra és milyen körbe jussanak el az adományok, s nem kaptatok személyes visszajelzést arról, hogy kincseitek kiknek szereztek örömet…

Benneteket szólítunk meg első adománygyűjtő akciónkkal, amelynek keretében vállalkozunk arra, hogy összegyűjtsük adományaitokat, a családban már nem használt jó állapotú gyerekjátékokat, könyveket, gyerekzenéket, filmeket, vagy pénzbeli adományokat arra a célra, hogy nehéz sorsú magyarországi családokhoz és hátrányos helyzetű települések óvodáihoz juttassuk el őket.

A játékadományokat előzetes egyeztetés alapján tudjátok leadni, alábbi segítőinknél:

Tolnainé Tóth Veronika

Bakati-Sárkány Tünde

Tóth Sándorné (Irénke)

telefon: 06/30-3634205

telefon: 06/30-2383597

telefon: 06/30-3882559

email:

tolnaine.tothvera@gmail.com

email: sarkanytunde@t-online.hu

email: info@elet-kapocs.hu

átvételi cím: 1131 Budapest, Nővér u. 20.

átvételi cím: 1124 Budapest, Vas Gereben u. 1.

átvételi cím: 1131 Budapest Göncöl u. 18. I/4.

Kérjük, hogy a játékokat ne csomagoljátok be, hogy azokat az akció végén könnyebben szortírozhassuk és oszthassuk szét.

Várjuk olyan segítők jelentkezését, akik a fővárosban, vagy vidéki városokban vállalják az ottani játékadományok összegyűjtését, akiktől a Budapestre szállításáról az Élet-Kapocs Alapítvány gondoskodik.

A pénzbeli adományaitokat az Élet-Kapocs Alapítvány számlájára utalhatjátok, vagy fizethetitek be, amelyet a K&H Banknál vezetünk és a száma 10401804-50526674-75811029. Kérjük, hogy a közleménybe írjátok be, „JÁTÉK”, ebből tudni fogjuk, hogy a befizetés az akciónkra érkezett. A kapott pénzbeli felajánlásokból játékokat veszünk, amelyekről a képeket az Alapítvány facebook oldalán (https://www.facebook.com/elet.kapocs.alapitvany) tesszük közzé.

 A kampányunkat 2013. december 8-án zárjuk, hogy elég idő álljon rendelkezésre az ajándékok kiszállítására.  Várjuk javaslataitokat is, ha olyan családról, vagy intézményről tudtok, akikhez szeretnétek, hogy ajándékot vigyen a segítségünkkel a Jézuska.

20070326kingarajzAz adományok kiszállításáról a facebook oldalon tudósítunk! A megajándékozott családok és óvodák csemetéit arra kérjük majd, hogy egy rajzot készítsenek viszonzásul azoknak, akiktől az ajándék érkezett, amelyeket a facebook oldalon is megmutatunk és eljuttatunk a felajánlókhoz.

Kérünk titeket, segítsetek! Osszátok meg felhívásunkat ismerőseitekkel!

 

Emlékezzünk szeretteinkre – egy nap, amikor gyertyát gyújtunk

A mai nap az emlékezés napja, amikor gyertyát gyújtunk meghalt szeretteink emlékére. Hivatalosan úgy hívják, hogy “Halottak Napja”, de én inkább az “Emlékek Napjának” nevezném, hiszen ezen a napon az élők emlékeznek elvesztett szeretteikre. Úgyis mondjuk néha, hogy ez a nap ünnepnap, ami azok számára, akik fájdalmukkal küzdenek ezen a napon aligha a megfelelő szó. Én mégis azt hiszem, ez a kifejezés talán mégsem tévedés, hiszen ezen a napon lelkünket mégis ünneplőbe öltöztetjük, megállunk és gyertyát gyújtunk, megkönnyezzük az eszünkbe jutó képeket, emlékeket.

Számomra ez az idei Ünnep talán a legmeghittebb és legközelibb volt, amit eddig valaha átéltem. Mindez azért, mert idén a nagybátyám, Tóth Laci emlékére szervezett emlékkoncerten a zenésztársai és barátai által megidézett hangulat, emlékek és fényképek közelivé és kézzel foghatóvá tették az ünnep elvont eszméit. A színpadra kitett üres szék, a zenésztársak által fellépésenként meggyújtott gyertyák, a csendben a színpadon álló fekete gitár és Laci kedves mosolyát idéző fénykép mind-mind segített, hogy emlékezzünk.

Laci nagyon szerette Konyárt és most láttam, hogy Konyár is nagyon szerette Lacit. Sokan voltak a kis falusi művházban, s a felhők mögül ki-kitűnő Hold maga se hitte, hogyan hallhatja Radics Béla, a Black Sabbath, a P. Mobil és Jimmy Hendrix zenéjét dübörögni itt az Isten háta mögött két utcával…

Azt gondolom, hogy ez az alkalom nagyon fontos marad az életemben és ma is, amikor a férjem családjának halottaihoz mentünk ki a balogunyomi és a gyönyörű jáki temetőbe, az a gondolat jutott eszembe, hogy ez a nap igazából az élőknek fontos, hogy a rengeteg pislákoló gyertyafényt látva tudják ők is, hogy rájuk is lesz, aki emlékszik majd és koszorút hoz, gyertyát gyújt és tudja kik voltak, hogy éltek, mit szerettek és milyen boldog pillanatokat éltek meg szeretteikkel.

A koncert óta dalolt a fülemben Homoki Laci által előadott Bródy János szám, mit a koncerten Lacinak, mint mesterének, tanítójának és barátjának énekelt újra, ahogy korábban mindig a bulik után lecsendesedésül énekeltek. Ez a szám legyen itt, hogy amikor gyertyát gyújtunk ma este, akkor ez a hangulat kísérjen: http://www.youtube.com/watch?v=qmAKb9vrtOE

Szeretettel gondolunk rátok, kedves rokonaink, barátaink, szeretteink…

 

 

Beszégetünk eleget? – Beszélgessünk eleget!

Korábban ott tartottunk a párkapcsolati tematikánkban, hogy fontos lenne megismerni, rájönni, hogy valójában kit adott nekünk Isten, ki is a párunk, milyen ember, hogyan változott az utóbbi időben, mit tart fontosnak most, milyen gondjai vannak….

A nyári szünet nálunk alkalmat adott arra, hogy a nyári táborok alatt “gyerekmentes övezetként” kapott szabadidőnkben kicsit többet beszélgessünk és újra “ismerkedhessünk” a férjemmel.

Szerencsések azok, akik most nyugodtan hátadőlnek és azt mondják, ez a téma nem érinti őket, mert ők mindent megbeszélnek. Azt hiszem mégis többségben lehetnek azok, akiknek a hétköznapok feladatai, a mindennapi teendők egyeztetése  és TV, internet, média világában elveszve háttérbe szorul a párjukkal való érdemi, bensőséges és nyugodt beszélgetés.

Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy tudjuk, de mégis fontos hangsúlyozni a tudatos odafigyelést arra, hogy a jól működő párkapcsolat alapja a beszélgetés, a beszélgetés és a még több beszélgetés…Ha elmeséljük egymásnak, hogy mit érzünk, mit találunk érdekesnek, mire figyeltünk fel az adott napon, mi bánt vagy idegesít bennünket, mit gondolunk a világ dolgairól, a gyerekeink neveléséről…végtelen számú fontos témát tudnék még sorolni.

Emlékszem a nyári falusi nyaralásokra, amikor még nem voltak szappanoperák és valóság-showk, és az estéket falusi körsétában lassan andalogva töltöttük a vacsi után, s szinte minden ház előtt kint ültek az öregek és fiatalabbak is, “tanyáztak” és beszélgettek. Elmesélték a falu pletykáit, híreit, de nagyon sokszor hallgathattuk meg az öregek emlékeit, tapasztalatait és meséit is. Ma már a faluban sem ülnek kint annyian az utcán, a felgyorsult élet és a befelé fordulás mindenhol rombol…

A beszélgetések hiánya nagyon sok gondot okoz a családokban. A gyerek-szülő kapcsolat a beszélgetések nélkül a feladatok, felelősök és utasítások szintjére süllyed, holott épp most kellene a szeretetteli kapcsolatot megalapozni és kiteljesíteni, mielőtt beleszaladunk a kamaszkor örületébe, hogy a tomboló hormonok és hisztik között legyen mit felélnünk. Ugyanez igaz a párkapcsolatainkban, amikor az első néhány év csodája után a menetrendszerűen érkező válság idején ez az egy lehet a kivezető út a párok számára, még mielőtt jön egy új, egy érdekes harmadik, akivel “olyan jól lehet beszélgetni”. Ha nem felejtenénk el otthon beszélgetni, nem lenne olyan nagy a közlési kényszerünk egy harmadiknak, hisz a minket már ismerő és szerető párunkat az újdonság varázsa sem überelhetné.

Erre viszont tudatosan kell figyelnünk, hogy ne csússzunk bele az esti TV-csapdába, tudatosan válogassuk meg mit akarunk megnézni és mikor. Legjobb lenne csak akkor bekapcsolni a TV-t, ha a rögzített adások közül játszunk le alkalmanként valamit, illetve ne ragadjon a kezünkbe a távkapcsoló, ha adott pillantban épp semmi valóban érdekeset nem találtunk. A gyerekeknél is fontos az esti mesét fenntartani vagy a nap eseményeit feldolgozó beszélgetéssel zárni a napot, hogy csökkentsük a gyerekek szorongásait, erősítsük a kpacsolatunkat és szeretünket.

Nálatok mi a tapasztalat? Tudtok erre figyelni? Mit tanácsoltok?

Kérlek írjatok hozzászólást, hogy együtt találjunk megoldást…

Jótanácsok a párválasztáshoz, avagy dönts el: bögrét vagy üvegpoharat szeretnél

Úgy érzem, hogy a párkapcsolati témát azzal kellene folytatnunk, mire figyeljünk a párválasztásnál. Ehhez ad segítséget Paeli Suutari könyve, amely csodálatos olvasmány, kötelező olvasmánynak kellene lennie minden 18. szülinaposnak, fiúknak és lányoknak egyaránt.

A könyvben a Suutari család legifjabb tagja a 18. születésnapjára ajándékot kap már nem élő nagyszüleitől. Az ajándék nem más, mint a nagyapja és a nagyanyja által írt levelek, amelyeket eredetileg testvéreinek írtak a nagyszülők külön-külön, de nagyapja téma szerint összepárosította (egy női és egy férfi boríték) és neki szánta. A levelek az idős emberek élettapasztalataiból leszűrt igazságokat foglalják össze arról, mi az igazi érték a párkapcsolatban, hogyan kell szeretni egy nőnek egy férfit, hogyan lehet megtalálni és megőrizni a szeretetet és a gyermekvállalás valódi felelősségéről.

Megindító és tanulságos olvasmány, nagyon kedves és érthető, valóban olyan, ahogy a nagyszüleink elmesélték volna. Azt gondolom, a mai rohanó és modern világban, amikor a generációk már nem élnek olyan szoros kapcsolatban,  mint korábban nagyon sokat veszítünk azzal, hogy elvesznek a csatornák, amelyen keresztül az idősebben tapasztalatai, megtalált igazságai és tanácsai eljuthatnának a fiatalabbakhoz. Persze a fiatalok sokszor úgyis a maguk feje után mennek és legtöbbször a maguk kárán tanulják meg ezeket az igazságokat…, de mégis, fontos és hasznos időnként megállni és a legegyszerűbb módon elgondolkodni a tapasztalatokon, és értékelni.

Számomra a levelek közül az egyik legfontosabb az elvárások feleslegességének a magyarázata volt. Vicces és ugyanakkor szemléletes példa volt az, hogy a párválasztásnál döntsük el hogy bögrét vagy üvegpoharat keresünk, s ha megtaláltuk egy szép kis bögrét, ne kezdjük egy idő után amiatt hibáztatni, hogy ő bizony nem csillogó üvegpohár. Mennyi felesleges gyötrelmet megspórolhatnánk azzal, ha olyannak szeretnénk a párunkat, amilyen és nem olyannak, amilyennek egy soha nem létező, kitalált eszmei lényt képzelünk.

A másik legfontosabb pedig az volt, amelyikben arról ír a nagymama, hogyan kell szeretni egy férfit. Hogy amikor ételt készítünk és adunk nekik, amikor megmasszírozzuk fáradt lábukat és ölelésünkben hagyjuk megpihenni őket egy időre, akkor mindig szeretetünket fejezzük ki feléjük. De a levélben azt is hangsúlyozza, hogy a férfinak nyitottnak kell lenniük és hagyniuk kell, hogy szeressék őket, mert aki teljesen befelé fordul, ahhoz nem jut el az asszonyi szeretet, hiába is igyekeznek.

Az is nagyon elgondolkodtató volt, amit a nagypapa a férfi szerepről, a családfővé érés folyamatáról és felelősségéről írt. Az, hogy a régi társadalmakban a fiatalemberek nem alapítottak addig saját családot, míg apjuktól és a törzs tagjaitól meg nem tanulták a vadászatot (vagy modern felfogással a munkát, bármi is legyen az), a tetteik következményeiért való felelősséget és a férfivá avatási próbatétellel saját maguk el nem érték a kellő önbizalmat abban, hogy képesek egy családnak gondját viselni. Innentől kezdve viszont tényleg az ő felelősségük volt a döntéseket meghozni, a nőknek épp elég feladat volt a háztartás, a gyerekek és az idős szülők gondját viselni.

E soroknál harcos nőtársaim vitathatják, hogy az ő ötleteik és pénzkeresetük nélkül nem tudna boldogulni a család, s persze ez fontos is a maga nemében, de nagy adomány a női rafinéria – ami valakinek veleszületett tudás, másnak tanulni kell – hogy tudjuk kivárni az ötletek előadásának idejét, a fontos dolgok megtárgyalását egy szép és kiadós étel és ital mellett, vagy egy gyengéd ölelés utáni kellemes ernyedtség és összebújás melegében. Ezt akár az én nagymamám is taníthatta volna nekem, hiszen ő is így szerette a férjét, s papa mindig dicsérte, hogy olyan húst senki nem tud csinálni mint ő, olyan dübbencset senki nem süt, mint ő és olyan dolgos sincs másik az utcába, mint az ő felesége…s közben a család dolgai mindig épp úgy rendeződtek el, ahogy mama eltervezte.

Sajnos nem figyeltem erre korábban, most szedegetem emlékeimet össze és változtatok a saját hozzáállásomon.S mivel nekem két kislányom van, úgy érzem ezt nemcsak magam miatt, hanem miattuk is fontos megtanulnom, hogy nekik is a jó példát adhassam tovább.

Ha kíváncsiak vagytok a könyvre, ezen az oldalon bővebben olvashattok róla http://moly.hu/konyvek/paeli-suutari-a-suutari-levelek, vagy akár megvehetitek erről az oldalról http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/Product?ProductName=180955_SUUTARI_PAELI_A_SUUTARI_LEVELEK_TITKOS_LEVELEK_A_PARVALASZTASROL_ES_A_SZERELEMROL_SUUTARI_D_KFT_&TabSheet=book&SessionID=5A03162EFF55F0D5E47C7989DA8471HLPCRUNLBNDNWZEAWDLJYIUYCNCPCIWBYSBGMUNKCE9347F030515C61BB68351C82376F98D210EAE8D23108E2176F995295FFA36D1DEB4EB85D47C1B74&CBStock=Checked&SrcOrder=o

Örömmel venném, ha megosztanátok velem véleményeteket a könyvről vagy témáról! Írjatok hozzászólást, “beszélgessünk” a tapasztalatainkról….

 

 

 

Első lépés: lásd meg végre KIT ADOTT NEKED ISTEN?

 

Sokáig nem tudtam, hogyan kezdjek hozzá a kapcsolatainkról – azon belül a párkapcsolatokról – szóló kategóriához , mert annyi mindent olvastam és annyi mindent hallottam az utóbbi időben erről, hogy nem tudtam eldönteni mi a legelső…

Aztán  Vigh Judit kolléganőm elém hozta a nyilvánvaló megoldást. Egyik nap ebéd közben a párkapcsolatokról való női csevegés után ajánlott egy könyvet, amelynek címe “Kit ad Isten?” és azonnal megéreztem, hogy ez az első lépés.

Ahhoz, hogy a párkapcsolatokról tudjunk sok-sok részletet írni, sok-sok könyvet ajánlani, először meg kell vizsgálnunk, tudjuk-e, hogy kit adott nekünk Isten? Látjuk-e az igazságot? Tudjuk-e, hogy ki és milyen a párunk valójában? Tudjuk-e, hogy mit szeret, mire vágyik, miért szomorú vagy minek örül? Mit hozott magával? Milyen hatások érték eddig? Mire képes? Mi az ő feladata? Miben tudunk neki segíteni, hogy ő is fejlődjön, hogy megvalósíthassa a feladatát?

Tudjuk-e az igazságot róla vagy csak mi magunknak feltételezünk valamit? Látjuk őt valójában, olyannak amilyen vagy csak olyannak amilyennek mi akarjuk látni?

Személyes tapasztalatom is az, amit mindenki tud, hogy a  szerelem idején mindenki viselkedik, szépít, elrejt…aztán a egyre növekvő számú hétköznappal a hátunk mögött a szerelem kémiája elmúlik, az ember kezdi elhagyni a felvett dolgokat, elengedni a megfelelni vágyást és a házasság adta biztonság tudatában “kiereszti a szellemet a palackból”. Már nem akar minden este vacsorát főzni, nem borotválkozik meg a hétvégéken, kényelmes vastag pizsamában bújik ágyba a szexi tunika helyett, elintézi a vásárlást virág nélkül, nem jut eszébe a másiknak is poharat tenni az asztalra, elengedi a pukit, elalszik a TV előtt vagy vég nélküli vitákat folytat az igaza érdekében.

A szerelem elmúltával az ember rájön, más képet látott eddig, mint a valóság. És a szembesülés ezzel az új emberrel általában nem sikeres. Rengeteg kapcsolat válással végződik és új ember keresésével, azt gondolván, hogy a másik mégsem nem nekünk való. Pedig ennek a megismerésnek inkább örülnünk kellene, mert mindez nemcsak a párunkkal történik, hanem velünk is! A királyfi rút kecskebékává változik és nem értjük mit keres mellettünk, míg rá nem döbbenünk a tükörben, hogy időközben mi magunk is kecskebékává váltunk, és egy királyfi már nem is állna velünk szóba. Nekünk is nagy felszabadulás levetkőzni a megfelelés terhét és magunkat adni, bízva abban, hogy elfogadnak és mi is elfogadunk, szeretnek és mi is szeretünk.

Boldogtalanságunkat az az illúzió okozza, hogy a másik nem úgy szeretett, ahogy mi szerettük volna, nem felelt meg az elvárásainknak. Holott ha valóban látnánk őt, képesek lennénk látni azokat a valós dolgokat, amiket ő ad, amiket ő tesz, amivel ő a maga nyelvén fejezi ki a szeretetet. Persze mindehhez az is kell, hogy a társunk egyébként tényleg adjon, mert ha csak ámítjuk magunkat a szeretetével és álmokat ringatunk, az a másik hibás véglet lenne.

Végre nem azt mondanánk szomorkodva, hogy a pohár félig üres, hanem azt mondanánk örülve, hogy a pohár félig tele.

Itt az ideje, hogy vizsgálatot tartsunk, ismerjük meg a társunkat! Ha kíváncsi vagy, hogy mások ezt hogyan tették és hogyan mesélik el, ajánlom figyelmedbe a könyvet, amelyről az elején szóltam. A könyv címe: Kit ad Isten? és a Heti Válasz Kiadó Kft. gondozásában jelent meg 2010-ben. Ide kattintva többet is olvashatsz róla, vagy akár megrendelheted: http://www.libri.hu/konyv/kit-ad-isten.html

Mi a véleményed? Kérlek szólj hozzá, várom észrevételeidet!